1. Az európai integráció megköveteli a képzett munkaerőt, és ez hatással van az iskolai oktató-nevelő munkára.

 

2. A 9. osztályosok bemeneti mérésekor tapasztalt problémák (motiválatlanság, nem hatékony tanulási módszerek, tanulási kudarc, pszichés és szomatikus panaszok) a régi tanítási módszerekkel – a zömében frontális osztálymunkára építve – már nem megoldhatók.

 

3. Az érettségivel sem zárul le a tanulási folyamat tanulóink számára, hisz diákjaink azért választották a bolyais gimnáziumi képzést, hogy minél nagyobb létszámban felsőfokú intézményekben folytathassák tanulmányaikat. Csak úgy lesznek képesek minél jobb eredményeket elérni, ha már 9. osztálytól kezdve megtanítjuk őket a helyes tanulásra, ha kialakítjuk és folyamatosan fejlesztjük bennük azokat az alap és kulcskompetenciákat, amelyek majd segítik őket a megszerzett ismeretek alkalmazásában, s felkészítjük őket az egész életen át tartó tanulásra.

 

4. A Bolyai János Gimnázium egyik fő feladata, hogy ezt a programot adaptálja helyi tantervéhez.

 

5. Azt is fontosnak tartjuk, hogy más középiskolai intézményeket konzultációval, együttműködéssel hozzásegítsük az új oktatási tartalmak és módszerek megismertetéséhez.

 

6. Kötelességünk beiskolázási stratégiánk szerint is tájékoztatni tanulóink szüleit, a Bolyaival együttműködő általános iskolákat, középiskolákat és felsőfokú intézmények, hogy miként is vált be, milyen eredményességű ez az új pedagógiai program. 

 

7. A tapasztalatainkat az elkövetkezendő tanévek oktató-nevelő munkájának megtervezésekor, színvonalasabbá tételéhez figyelembe vesszük.

Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, 
hogy felkeltse a tudás iránti vágyunk, 
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, 
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, 
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. 
(Szent-Györgyi Albert) 

 

A Bolyai János Gimnázium abban a szerencsés helyzetben van, hogy pályázat útján anyagi támogatást nyert kompetencia alapú oktatás megvalósítására. Ennek keretében hat pedagógus továbbképzésére is sor került. Mindennek bemutatására kértük meg a projekt vezetőjét, dr. Főzőné Timár Éva igazgatónőt és a projekt menedzserét, dr. Kovács Istvánt.

- A mai korszerű iskola feladata nem lehet más – említi az igazgatónő - , mint hogy jól felkészült, hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, s olyan képességek és készségek birtokába juttassa őket, amelyekkel el tudnak igazodni korunkban, s tudnak majd alkalmazkodni a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez is. A Bolyai János Gimnáziumban is bevezetett képzés fő célja tehát az, hogy az iskolából kikerülő diákok rendelkezzenek azokkal a kulcs-kompetenciákkal, amelyek az életpálya-módosításokhoz segítségül szolgálnak.

- A Bolyai János Gimnázium is az Európai Parlament és a Tanács ajánlását figyelembe véve az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákat vezette be a 2006/2007-es tanévtől. Mit kell erről bővebben tudnunk?

- Ezzel a projekttel is szeretne intézményünk hozzájárulni az ismeretek eredményesebb alkalmazásához, a tudás valamint a képességek jobb kihasználásához az oktató-nevelő munkában – említi dr. Kovács István, majd így folytatja: - Ez a fajta oktatás, amit mi végzünk, az előre meghatározott kompetenciák fejlesztésére irányul. Ebben az oktatási formában a tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérjük. Nagy teret szánunk a képességek, készségek fejlesztésére, az alkalmazásképes tudásra. Érvényesítjük pl. azt, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése.
- Mikor kezdték ezt a fajta képzést az iskolában?
- Második éve tart ez – veszi át a szót dr. Főzőné Timár Éva –, de tudjuk, hogy a bolyais projektben csak akkor lehetünk eredményesek, ha a kompetenciák, a követelmények és a körülmények együtthatása megfelelő mértékű. Ebben a projektben, amelyben az elmúlt évben kimondottan 9. osztályosok vettek részt. Kiemelt feladatnak tekintettük a képességfejlesztést, a magatartás- és viselkedésjegyek alakítását magyar, történelem, matematika, informatika, angol, valamint német órákon.
- Mi a kompetencia-alapú oktatás fő célja iskolánkban? 
- Valóságos célrendszerről van itt szó – említi dr. Kovács István. - A fő cél, hogy egy új pedagógiai kultúrát honosítson meg, különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére. De ide tartozik a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítása is vagy az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep újszerű át-, illetve kialakítása. A Bolyai János Gimnáziumban bevezetett programok figyelembe veszik az egyéni haladást, segítik a kooperatív munkát, gyakorlat-orientáltak, amelyekben specifikus célkitűzések vannak, s rögtöni visszajelzéseket adnak a programfelelős pedagógusnak. 
- Említették a szemléletváltást. Igazgatónő szerint miben nyilvánul ez meg máris?
- Ahol bevezetésre került az új módszer, ott azt tapasztaljuk, hogy jelentős mértékben átalakítja a tanári felkészülést az egyes foglalkozásokra, és egészen más módszerek, óravezetési stílusok érvényesülnek a tényleges órai tanári munkában. Ezekkel az új módszerekkel – meggyőződésem - nem csak a pedagógus módszertani kultúrája változik meg, hanem az órákon megszerezhető tudás minősége is. A differenciálás pl. vagy a kooperatív technikák, projektek alkalmazása újítja meg leginkább az oktató munkát. Mi az első év tapasztalatai alapján valljuk a kollégáimmal, hogy a kompetencia-alapú fejlesztésben a tevékenykedtetés nélkülözhetetlen. A kiscsoportos munka, a projektmódszerek, a kooperatív technikák egyértelműen segítik, s csak segíthetik tanulóink munkáját. Az itt megszerzett kulcskompetenciák, reméljük, alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben is az itt megszerzett kompetenciákat majd tudják fejleszteni, frissíteni.
- Konkrétan hol, milyen területeken vezették be a Bolyaiban ezt az oktatási projektet?
- A kollégák már próbálkoznak az új módszerrel történelem, idegennyelv, matematika, biológia, kémia és informatika órán, de természetesen a jövőbeli terveink között szerepel, hogy egyre szélesebb körben terjedjen el munkatársaink körében.  - Beszéltünk a célokról, de milyen alapelvekre épül az iskolában bevezetett kompetencia-alapú oktatás? 
- Az ismeretátadásra és képességfejlesztésre – veszi át a szót dr. Kovács István. – De az is látszik már, tapasztaljuk, hogy egy reálisabb, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiséget, tanulóközpontú, az órai munkában differenciált módszertant, a tanulásszervezés változatosságát is figyelembe vevő, a tanulói tevékenység aktivizálását célzó, a gondolkodási és probléma-megoldási képességfejlesztésre figyelő projekttel van dolgunk.
- Konkrétan hol vezették be a kompetencia alapú oktatást az iskolában?
- A 2006/2007-es tanévben a 9. osztályokban vezettük be a kompetenciaterületeket – említi dr. Főzőné Timár Éva. - Ezeken az órákon a kollégák - Dömötörné Répási Angéla, Nyitrainé Kühn Claudia, Búti Csaba, Hordós Zsuzsanna, Kaló Judit, Janics Zsuzsanna, Dominek Zsolt - az SDT (a Sulinet Digitális Tudásbázis) tananyagrészeit, az animációkat, az általuk önállóan készített tananyagrészeket,  valamint power pointos prezentációkat, illetve más digitális anyagokat használják fel a differenciáltabb, egyéni, sokszor páros, kiscsoportos munkaformákban. A kompetenciaterületeket tanulói munkafüzetek is segítik – ezekben pragmatikus gyakorlófeladatok találhatók.
- Igazgatónő, s az előbb említett tanárok felkészültek minderre?
- Az iskolában folyó kompetencia-alapú oktatásban résztvevő szaktanáraink, s mi is, a projekt vezetői, továbbképzéseken vettünk részt, ahol módszertannal, kooperatív tanulási technikákkal, illetve a heterogén csoportokban történő differenciálással ismerkedhettünk meg. De az iskolán belül is rendszeresen tartunk belső továbbképzéseket, módszertani, kooperatív munkát segítő konzultációkat, amelyeken a projektben résztvevő pedagógusok vélemény- és tapasztalatcseréjére is sor kerül.
- S mit hallanak ezeken a konzultációkon, a különböző órákon milyen képességek gyakorlása, készségek fejlesztése játssza a fő szerepet?
- A matematikaórákon a tanulók csoportmunkában tanulnak, így tevékenységalapú oktatásban részesülnek. A program során a problémamegoldó képességük, logikai gondolkodásuk fejlődik. Az idegen nyelvi (angol és német nyelvi), valamint a történelem- és magyarórákon a kommunikáció játssza a főszerepet. Itt alkalmuk van a tanulóknak elsajátítani a vita, az érvelés, a magyarázat módszereit. Nagy valószínűséggel olvasási készségük is fejlődik, ezáltal a szövegeket könnyebben értelmezik majd. Nem lebecsülendő, hogy ezeken az órákon a szókincsfejlesztésnek is nagy szerepet szán programunk.
- Summázhatók-e céljaik? 
- Az egész életen át tartó tanulásra szeretnénk felkészíteni a tanulókat – mondja dr. Kovács István -, melyek a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, az idegen nyelvi és az IKT, informatika, kompetenciaterületekre terjednek ki. A programban résztvevő kollégákat a továbbképzések, a megvalósított projektmunka arra is felkészíti, hogy az ismeretátadás és képességfejlesztés integráltan valósuljon meg, s az itteni tudástartalmak alkalmasak legyenek a hozzáadott értékek mérésére, a sikeres érettségi vizsgák, majd a továbbtanulást segítve. A Bolyaiban bevezetett kompetencia-alapú oktatási forma felmenő rendszerben fog működni, így egyre több diák részesül majd e hatékony tanulási módszerekben.
- A humán erőforráson kívül még mi, milyen eszközök segíti az iskolában a kompetencia alapú oktatást?
- Iskolánk pályázati úton 18 millió forintos anyagi támogatást nyert a kompetencia-alapú oktatás megvalósítására. A pályázati pénzből több projektort, fix interaktív táblákat és notebookokat vásárolhattunk – említi dr. Főzőné Timár Éva, majd így folytatja: - A pályázat révén kialakított természettudományi, humán, idegen nyelvi, földrajzi termek alkalmassá váltak arra, hogy a legkorszerűbb oktatási technikákat, módszereket ezekben kipróbálhassuk, oktathassuk. 
- Köszönjük a tájékoztatást, s valamennyi a programban résztvevő pedagógusnak, diáknak sok sikert kívánunk!