Eljárási szabályok

Eljárási szabályok, eljárást megindító kérelmek (törvényességi és felülbírálati kérelem)

A.) A legtipikusabb jogérvényesítési módszerek: tárgyalás; intézményen belüli döntéshozó szerv, ill. egyéb felső szerv megkeresése felülvizsgálati kérelem, illetve jogorvoslati kérelem útján.

B.) Jogorvoslati lehetőségek:     
1.    panasz benyújtása az intézmény vezetőjéhez; a panaszt 30 napon belül kell kivizsgálnia és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.
2.    az intézmény vezetője által meghozott elsőfokú döntés ellen  15 napon belül lehet kifogást tenni az intézményvezető közvetlen felettesénél. 
3.    jogorvoslati kérelem benyújtása az intézmény fenntartójához: ez a kérelem akkor nyújtható be, ha a diák úgy érzi jogszabályban leírt jogát megsértették.

C.) A jogorvoslati (törvényességi) kérelem: /KTV 83.§ (3) b.) pontja alapján/ akkor nyújtható be, ha a sértett joga is sérül; az eljárási rend megsértését jelenti, ha pl. a házirend elfogadása során a DÖK egyetértését nem szerezték be, ebben az esetben formai hiba miatt az egész házirend semmis. A jogszabály megsértését jelenti, ha:
o    valaki a jogszabályban foglaltakkal ellentétes dolgot tesz
o    valaki a jogszabályban foglalt kötelezettséget nem teljesíti, és e hiány jelenti azt, hogy jogsértés történt

A jogorvoslati kérelmet a fenntartóhoz kell benyújtani.

D.) A jogorvoslati kérelem követelményei: a jogorvoslati eljárást egy írásos beadvány indítja meg, melynek tartalmaznia kell: 
    1. a benyújtó nevét, címét
    2. kivel szemben nyújtja be az indítványt, ki sértette meg az illető jogát, jogos érdekét
    3. mi a legfontosabb tényállás, mi történt, hogyan történt, milyen szereplők között, kik a tanúk, milyen bizonyíték áll rendelkezésre
    4. konkrétan milyen jogot, (jogos érdeket) sért az eset
    5. mit vár el a benyújtó a jogorvoslatot elbírálótól
    6. mellékletek
- a kérelmet, a panaszt benyújtó személyt a törvény védi, ezt jelentjük közérdekű bejelentő védelmének;
- érdemjegy miatt nem indítható jogorvoslati eljárás
- Jogorvoslati kérelmet nyújthat be: akit erre a törvény feljogosít, így a KTV 83. § (2) bekezdése erre feljogosítja a kiskorú és a cselekvőképtelen tanulót is. /Ez azonban a bírósági felülvizsgálatra nem vonatkozik!/ így tehát:
a.)    a tanuló személyesen, 
b.)    a tanuló megbízásából a diákönkormányzat, 
c.)    a tanuló törvényes képviselője, 
d.)    a törvényes képviselő által megbízott személy vagy szervezet. 
Megbízás: a diák vagy a törvényes képviselő a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) XIX. Fejezetében foglaltak alapján meghatalmazást adhat ügyeinek intézésére egy harmadik személynek. Itt kell feltüntetni, hogy kit, milyen ügy intézésére, milyen határidővel, milyen díjazás fejében kértünk fel. 

E.) Semmisségi kérelem
- jogsértő döntés semmissé nyilvánítására irányul
- bíróságtól lehet kérni, előtte előzetes egyeztető eljárás
- benyújthatja, akit érint a döntés, ha ez nem állapítható meg, akkor bárki (nincs határideje – nem évül el)
- nem kérhető, ha a döntést a törvényességi felügyeletet ellátó szerv (pl. önkormányzat – fenntartó) hozta – önkormányzatokról szóló tv. hatásköre
- döntéshozónak kell bizonyítani, hogy nem áll fenn a semmisségi ok
- bíróság elrendelheti: 
       a.) jogsértés abbahagyása
b.)    jogsértő saját költségén nyilvános nyilatkozatban adjon elégtételt
c.)    jogsértés előtti állapot helyreállítása
    
(Fenntartói irányításban vagy intézményi hatáskörben hozott hátrányosan megkülönböztető vagy gyermek mindenek felett álló érdekét sértő döntés semmis; ennek érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.)