A "Jó gyakorlat"
célja
A program
célja, hogy erősítsük az osztály-osztályfőnök,iskola-gyermek
egymáshoz való kötödését, olyan összetartó erőt
alakítsunk ki iskolánkban, amely révén az
intézményünkbe járó tanulóknak igényük lesz a
közös élményekre, az együttlétekre. A jó
gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy segítsük a
beilleszkedést, meggyorsítsuk a szocializációs
folyamatot. A közös tevékenységi formák
segítségével fejlesztjük az empátiás képességet,
az önismeretet, a kommunikációs készségeket.
A gimnázium diákjainak egyharmad része vidéki, illetve vannak hátrányos
helyzetű tanulóink is. E programmal azon célok
elérése érdekében is dolgozunk, hogy segítsük
mihamarabbi beépülésüket az iskola nagy
közösségébe, hisz idejük nagy részét az iskola
falai között töltik el. Fontos számunkra, hogy
megakadályozzuk a korunkra egyre inkább jellemző
elszemélytelenedést. A mikro és makro
társadalomban bekövetkező gyors változások
hangsúlyosan vetik fel a párbeszéd igényét, a
kapcsolatok kialakításának, ápolásának az
igényét, a mindenirányú információáramlás, a
közösségi erő szükségességét
"FILMSZEM"
letöltés
|
A "Jó gyakorlat" célja
A mozgókép- és médiaismeret gimnáziumi bevezetését – jó gyakorlatát – a média szocializációs hatásai indokolják, egyszersmind az a tény, hogy a
mediális szövegértés és a kritikai médiatudatosság (szelektív, interaktív, kritikai médiahasználat) képesség-együttese nélkülözhetetlen egy olyan
világban, amelyben az információk meghatározó része a tömegkommunikáció csatornáin éri el az állampolgárokat.
Napjaink korszerű iskolájában - nem kis mértékben a mozgókép- és médiaismeret bevezetésével összefüggésben - olyan stúdiumok és pedagógiai
módszerek jelennek meg, amelyeknek közvetlen kapcsolata van a mával, az iskolán kívüli környezettel, amelyek kreatív gyakorlati feladatokkal,
projektmunkával, csoportos alkotómunkával, önálló kutatással segítik a tanulók személyiségfejlődését.
A NYELVI KREATIVITÁS
FEJLESZTÉSE
letöltés
|
A "Jó gyakorlat" célja
A program központi célja az idegen nyelvi
kreativitás fejlesztése, amelyet a produktív
nyelvi készségek előtérbe helyezésével, az
asszociációs képesség erősítésével és a nyelvi
gátlások csökkentésével kíván elérni.
Az idegen nyelvek tanulási folyamatában az
íráskészség, a beszédkészség fejlesztése a
legnagyobb nehézséget jelentő és legsokrétűbb
feladat. A tanuló csak a megfelelő aktív
szókincs, grammatikai ismeret és mondat-
valamint szövegalkotási technikák birtokában
képes szöveget alkotni. Mindehhez hozzájárul a
szükséges stilisztikai ismeretek elsajátítása,
amelyek nélkül nem lehetséges árnyalt
kommunikáció sem írásban, sem szóban. A
mindennapi élet természetesen elképzelhetetlen a
nyelvi panelek változatos alkalmazása, a gyors
reakcióképesség és igényes kiejtés nélkül.
További célunk, hogy a projektmunka során a
résztvevő tanulók problémaközpontú tanulását is
elősegítsük és fejlesszük. kooperatív tanulás és
az önálló ismeretszerzés révén.
|
| |